Ugyan ki gondolná, hogy az első „szöveggépet” megalkotó tudós a XIII-XIV. század nagy misztikusa volt? Vagyis a számítástechnika alapjai remekül megfértek az égi szerelemmel egy évszázadokon keresztül kigúnyolt majd elfelejtett gondolkodó és misztikus fejében?
Ramon Llul kalandos élete éppen hétszáz évvel ezelőtt ért véget: június 29-én Tuniszban belehalt azokba a sérülésekbe, amelyeket utolsó térítő útján szerzett. A feldühödött mohamedánok megkövezését csak néhány nappal élte túl. Nyolcvan esztendős volt.
Munkásságának és misztikus élményeinek elismeréseként „doctor illuminátus”-megvilágosított doktornak nevezett Raymundus Lullus élete 1232-ben kezdődött a spanyolok által frissen meghódított Mallorca szigetének fővárosában, Palma de Mallorcán. Ifjúsága csöppet sem volt mentes a kicsapongásoktól. Alapfokú tanulmányai után a királyi udvarba került, s a csinos apród szellemességével és művészi képességeivel mindenkit meghódított.
Csakhogy I. Jakab király egy idő múlva megsokallta az asszonyokat lantjátékával megbabonázó fiatalember kalandjait, és parancsba adta számára a nősülést. Ramon Llul nem is ellenkezett, s két gyermeke is született ifjú hitvesétől, Blanca Picany-től. De az otthon melege nem volt elegendő visszatartó erő ahhoz, hogy felhagyjon korábbi „kalandozó” életmódjával, sőt, élete legnagyobb hósítására készült a fiatal férj: el akarta rabolni a sziget legszebb asszonyának, Ambrosia de Castellónak szívét.
Az igazi fordulat ekkor következett életében. Jól felkészült a hódításra: szerelmes versekkel és lantjátékkal ostromolta Ambrosiát. Fékeveszetten vágyódott az asszony után, s bár már ekkor is voltak misztikus látomásai, még a szobájában megjelent Keresztrefeszített sem térítette el szándékától. Annál nagyobb volt a csapás, amely a beteljesülés kapujában érte: Ambrosia ajtaján kopogtatott, s amikor beeresztették, a boldogságtól repesve azt gondolta, végre célba ért. Csakhogy a sziget addig csak távolról csodált gyönyörű asszonya ekkor már haldoklott, testét szétroncsolta a rák. A szörnyű látvány Rajmundus Lullus egész életét megváltoztatta.
A társasági élet középpontjából, egy csapásra visszahúzódó, csöndes, vezeklő életet élő ember lett, aki belépett Szent Ferenc világi rendjébe.
Felesége persze ettől a fordulattól se lett nagyon boldog.
Sőt, kénytelen volt bírósághoz fordulni, ugyanis férje minden vagyonukat a szegényeknek adta, s gyermekeik felnevelése került veszélybe. A bíróság az asszonynak adott igazat: „Szorgalmas vizsgálatnak vetettük alá Ramon Llull életét és viselkedését, s úgy találtuk, hogy a szemlélődő életet választotta, s nem óhajt javai kezelésével foglalkozni” — szólt a döntés.
Tulajdonképpen ekkor kezdődött Rajmundus Lullus igazi élete, ekkor születtek nagy misztikus, tudományos és teológiai művei; ekkor indult hittérítő körútjaira.
A ferencesek könyvtáraiban nem ritka rendtársuk egy-egy műve, de különös módon a legkorábbi kiadásoknak Magyarországon nincs nyoma. Csak a XVIII. századi nagy kiadásokból őriznek, az alábbi metszet az 1721-es, mainzi Opera omniában látható.